Belföldi illetőségű személy
A tervezet belföldi illetőségnél teljes körű, belföldi és külföldi vagyonra kiterjedő vizsgálatot irányoz elő. Az illetőség nem dönthető el pusztán egy lakcím alapján.
A rendelkezésre bocsátott tervezet alapján. Az ismertetett szabályok nem tekinthetők igazoltan hatályos jognak; a végleges rendelkezések változhatnak.
Az illetőség megállapítása
A 2. § 3. pontja az Szja tv. fogalmából indulna ki, de saját kiegészítéseket és kivételeket is tartalmaz. A kettős állampolgárság, a tartós külföldi életvitel és egyes külföldi személyek magyarországi tartózkodása külön vizsgálatot igényelne. Nem állítható általánosan, hogy minden magyar állampolgár vagy minden magyarországi lakcímmel rendelkező személy érintett lenne.
Teljes vagyon és családi viszonyok
A 4. § szerint belföldi és külföldi vagyonelemek is számítanának. A 6. § alapján az igazolt, megfelelő jogalapú tartozások csökkenthetnék az összeget; a nettó vagyon 1 milliárd Ft feletti része lenne az adóalap. A 7. § a házastársi vagyon és a kiskorú gyermek vagyonának beszámítását külön rendezné.
Az egyedi vizsgálat kiindulópontjai
Nemzetközi egyezmény hatása csak akkor értékelhető, ha az adott egyezmény erre az adóra is kiterjedne (8. §).
- állampolgárság, külföldi életvitel és tartózkodási előzmények
- magyar és külföldi vagyon, tartozások
- házastársi vagyonjogi és gyermekvagyoni dokumentumok
Gyakori kérdések és válaszok
A magyar lakcím önmagában eldönti az illetőséget?
Nem. A tervezet 2. § 3. pontjának meghatározását, kiegészítéseit és kivételeit együtt kellene alkalmazni.
A külföldi vagyon is az adóalap része lenne?
A tervezet 4. §-a belföldi illetőségnél a belföldi és külföldi vagyont is bevonná. A levonható tartozások és a nemzetközi egyezmények hatását külön kellene vizsgálni (6. és 8. §).
Tervezet megnyitása