Ingatlan és vagyonadó
Lakás, termőföld, üzleti ingatlan vagy külföldi ingatlan: a tervezet szerint a fekvés, a tulajdoni hányad és az értékelés módja egyaránt számítana.
A rendelkezésre bocsátott tervezet alapján. Az ismertetett szabályok nem tekinthetők igazoltan hatályos jognak; a végleges rendelkezések változhatnak.
Belföldi ingatlan: kötött értékelési sorrend
A 15–17. § alapján először a megfelelő, tizenkét hónapon belüli ügyleti értéket kellene vizsgálni. Ezt követné a feltételeknek megfelelő indexált ügyleti érték, majd a NAV-modell szerinti érték, ha ilyen rendelkezésre állna. A szakértői értékelés alkalmazásának külön feltételei lennének; nem lehetne korlátlanul a legalacsonyabb értéket kiválasztani.
Külföldi ingatlan és szakértői értékelés
A 16. § a szerzéskori ügyleti vagy hatósági értékből indulna ki, majd éves módosítást és az igazolt értéknövelő beruházások figyelembevételét írná elő. Ha ez nem alkalmazható, hivatalos külföldi érték, majd szakértői érték következne. A 19. § az értékelő függetlenségét és jogosultságát is szabályozná; kiemelt értékű belföldi ingatlannál szigorúbb követelmények lennének.
Milyen iratokat érdemes összegyűjteni?
Az egyedi felméréshez a tulajdoni helyzetet és az értékelési előzményeket együtt tekintjük át. A közös tulajdon és a haszonélvezet külön vizsgálatot igényelne (7. és 22. §).
- tulajdoni lap, szerzési szerződés, hagyatéki vagy illetékhatározat
- értékbecslés, felújítási és beruházási bizonylatok
- hitelszerződés, fennálló tartozás igazolása
- külföldi ingatlannál hivatalos értékadat és pénznem
Gyakori kérdések és válaszok
Szabadon választható lenne az ingatlan értéke?
Nem. A tervezet 15–17. §-a értékelési sorrendet és a szakértői érték alkalmazására külön feltételeket ír elő.
A külföldi ingatlan is számítana?
Belföldi illetőségnél igen, a tervezet 4. és 16. §-a alapján; az alkalmazandó nemzetközi egyezményt külön vizsgálni kellene (8. §).
Tervezet megnyitása