Önadózás, bevallási adatok és iratmegőrzés – a tervezet alapján
Ez az ismertetés kizárólag a rendelkezésre bocsátott, nem ellenőrzött tervezetre épül, nem elfogadott jogszabályra. Az itt szereplő időpontok és eljárási követelmények javaslatok, nem megerősített kötelezettségek.
A rendelkezésre bocsátott tervezet alapján. Az ismertetett szabályok nem tekinthetők igazoltan hatályos jognak; a végleges rendelkezések változhatnak.
Önadózás és a bevallási kötelezettség határa
A 25. § (1) bekezdése szerint az adóalany tárgyévenként, az év utolsó napján fennálló vagyonállapot alapján maga állapítaná meg, vallaná be és fizetné meg az adót. A javasolt általános határidő a következő év augusztus 31. napja lenne. Bevallás azonban csak akkor lenne kötelező, ha az adott tárgyévre vagyonadó-fizetési kötelezettség keletkezne; a rendelkezés nem írna elő minden adóalanynak általános nullás vagyonbevallást.
A 25. § (5)–(6) bekezdése elektronikus ügyintézést követelne a magánszemélyektől és a vagyonkezelési adóalanyoktól is. Az adóalapot és az adót forintban állapítanák meg, az adót ezer forintra kerekítve vallanák be és fizetnék meg. A hatóság rendszeresített űrlapja lenne a bevallás formája, de a tervezet nem tartalmazná annak kész mezőszerkezetét.
Az adatok mögötti értékelési út is látható lenne
A 25. § (7) bekezdése az adóalany azonosítói mellett valamennyi beszámított eszköz megnevezését, megszerzésének jogcímét, azonosító adatait, tulajdoni hányadát és számított értékét kívánná meg. A szerzés időpontja akkor lenne szükséges, ha az értékeléshez jelentőséggel bírna. Eszközönként az alkalmazott módszert és a lényeges kiinduló adatokat is fel kellene tüntetni, így nem csupán egy összesített vagyonösszeg jelenne meg.
Ugyanezen rendelkezés alapján a tartozások jogcíme és összege, szükség esetén az érintett eszközhöz való kapcsolódása is szerepelne. Az adócsökkentéseket nevükkel, összegükkel és alapadataikkal kellene bemutatni. A vagyonkezelési minősítéshez és illetőséghez szükséges körülmények, a képviselő adatai, valamint adott esetben a belföldi kézbesítés adatai további önálló adatcsoportot alkotnának.
Iratmegőrzés és külön öröklési időrend
A 25. § (8) bekezdése a bevallási adatok, értékelések, tartozások és adócsökkentések igazolására alkalmas iratok megőrzését az adómegállapításhoz való jog elévüléséhez kötné, hatósági felhívásra történő bemutatással. E szabályból nem következne minden esetben azonos, itt számszerűen meghatározott megőrzési idő. A 25. § (2)–(3) bekezdése halál esetére külön adómegállapítást és elévülési kezdőpontot tartalmazna, ha az adóalany nem teljesítette valamennyi általános kötelezettségét.
Ilyenkor a hatóság a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől kilencven napon belül állapítaná meg az adót. A 25. § (4) bekezdése az örökösnek még át nem adott vagyonra a jogerőt követő nyolcadik hónap végéig adna határidőt. Ha öröklés nélkül is keletkezne kötelezettsége, önellenőrzés következne, a hivatkozott Art. szerinti önellenőrzési jogkövetkezmények nélkül; egyébként ekkor történne a megállapítás, bevallás és fizetés.
Az adatellentmondás tisztázása megelőzhetné az ellenőrzést
A 28. § olyan ellentmondásra adna külön eljárást, amely a bevallott és a hatóságnál nyilvántartott vagy hivatalosan ismert adatok között fennállva az adóalap csökkenését eredményezné. A hatóság az eltérések megjelölésével tizenöt napot adna a tisztázásra. A lejárat előtt benyújtott, igazolt kérelemre egyszer, legfeljebb további tizenöt nappal hosszabbíthatna, ha elháríthatatlan, adózón kívüli ok akadályozná a teljesítést.
A 28. § (4) bekezdésének két ellenőrzési esete különbözne. A felhívás teljesítésének elmaradása önmagában ellenőrzést váltana ki. Ha viszont lenne nyilatkozat, de az ellentmondás fennmaradna, az előírt ellenőrzéshez az adóalap-csökkenésnek el kellene érnie az ötszázmillió forintot. Ez eljárási küszöb lenne, nem azonos a saját tőkére vagy kiemelt ingatlanra alkalmazott ötszázmilliós értékelési határral.
Vagyonkezelési képviselet és bejelentkezés
A 29. § (2)–(7) bekezdése szerint az irányadó jog alapján képviseletre, ennek hiányában vagyonkezelésre jogosult személy járna el. Több jogosultnál elsődleges képviselőt kellene bejelenteni; addig bármelyikük eljárhatna. A magyar jog szerinti új létrejött, a tényleges irányítás Magyarországra helyezése vagy a külföldi adóalany első érintett eszközszerzése harmincnapos bejelentést váltana ki. Meghatározott megszűnést követő újbóli körülmény esetén ismételt bejelentés következne.
A 29. § alapján adószám hiányában bejelentkezés, meglévő adószámnál annak használata lenne irányadó. A közlendő adatok az irányadó jogra, külföldi azonosítókra, irányítási helyre, képviselőkre, iratőrzési helyre és vagyonrendelői kapcsolatokra is kiterjednének. Ha egyik eljárásra jogosultnak sem lenne belföldi lakóhelye vagy székhelye, belföldi kézbesítési meghatalmazottat kellene megnevezni. Ez a bejelentési rend elkülönülne az éves bevallástól.
Elkülönített iratok és társasági adatforrások
A 29. § (8), (10)–(13) bekezdése elkülönített iratvezetést és a meghatározott változások harmincnapos bejelentését írná elő. Az adószám megszűnéskor csak akkor törlődne, ha más adóhoz nem szükséges. Az adót az elkülönített vagyonból kellene teljesíteni, a szükséges pénzeszközök biztosításáról a képviselő gondoskodna. A végrehajtás erre a vagyonra terjedne ki, nem a vagyonkezelő attól elkülönülő saját vagyonára.
A 30. § szerint az ötszázmillió forintot meghaladó saját tőkéjű belföldi társaság a beszámoló elfogadásától harminc napon belül közölné a felülvizsgált rejtetttartalék-adatokat a tulajdonosi joggyakorlókkal és a hatósággal. Külföldi társaság megfelelő adatszolgáltatása is felhasználható lenne. A belföldi társaság értékeléshez szükséges adatait a cégértékelő kérésére harminc napon belül adná át; az értékelési háttérhez az 1. melléklet IV. b)–c) pontja kapcsolódna.
A hatálybalépés és az átmenet csak javasolt időrend lenne
A 32. § 2026. december 15-i hatálybalépést javasolna, a 33. § pedig miniszteri felhatalmazást adna bejelentési és nyilvántartási szabályok megalkotására. A 34. § (1) bekezdése a meghatározott külföldi munkáltató által kiküldetésben, kirendelésben vagy munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatott, magyar állampolgársággal nem rendelkező személy ötéves időszakát fennálló foglalkoztatásnál a hatálybalépéstől számítaná. Ez nem lenne általános, minden külföldire szóló átmeneti mentesség.
A 34. § (2) bekezdése a korábban elfogadott, naptári évtől eltérő utolsó beszámoló kapcsolódó adatszolgáltatását a javasolt 2027. augusztus 31. előtti harmincadik naphoz kötné. A 35. § rövid első tárgyévet, meghatározott részesedésekre és hitelpapírokra választható első évi árfolyam-időszakot, valamint a már fennálló érintett vagyonkezelési adóalanyoknak harmincnapos bejelentést tartalmazna. Ezek egyike sem lenne a tervezet puszta közlésével hatályos kötelezettség.
Gyakori kérdések és válaszok
Adófizetés nélkül is kötelező lenne az éves bevallás?
A 25. § (1) bekezdése csak vagyonadó-fizetési kötelezettség esetére írna elő éves bevallást; a külön bejelentési szabályok ettől eltérő kérdést rendeznének.
Minden tisztázatlan adateltérés automatikusan ellenőrzést jelentene?
A 28. § szerint a válasz elmaradása igen; benyújtott nyilatkozat mellett fennmaradó eltérésnél az előírt ellenőrzéshez legalább ötszázmilliós adóalap-csökkenés kellene.
Meghatározott számú évig kellene őrizni minden iratot?
A 25. § (8) bekezdése az adómegállapítási jog elévüléséig írná elő a megőrzést, nem egységesen megadott évszámmal.
Tervezet megnyitása