Nettó vagyon: mit jelentene az egymilliárdos küszöb?
A küszöböt nem egyetlen ingatlanhoz vagy a cég árbevételéhez, hanem a tervezet szerint meghatározott nettó vagyonhoz kellene viszonyítani.
A rendelkezésre bocsátott tervezet alapján. Az ismertetett szabályok nem tekinthetők igazoltan hatályos jognak; a végleges rendelkezések változhatnak.
Három külön kérdés
Először az illetőség alapján figyelembe vehető vagyont kellene azonosítani (2–4. §), majd a vagyonelemek számított értékét meghatározni (10–23. §). Ezt követné a 6. § feltételeinek megfelelő tartozások levonása. Csak ezután lehetne a nettó vagyont az 1 milliárd Ft-os küszöbhöz hasonlítani.
Miért nem elég a bruttó összeg?
A közös tulajdon aránya, a vagyoni értékű jogok, a házastársi viszonyok és a dokumentált tartozások módosíthatnák a figyelembe vehető összeget. Ugyanazt a gazdasági értéket nem lehetne kétszer beszámítani. Az 1 milliárd Ft nem vagyonelemenként járó keret lenne.
Gyakorlati következő lépés
A vagyonelemeket tulajdonos, jogcím, hely és értékelési forrás szerint érdemes rendezni. A bizonytalan tételeket külön jelölje: a hiányzó irat vagy értékelés nem azonos a nulla értékkel.
Gyakori kérdések és válaszok
A bruttó vagyonhoz kellene mérni az egymilliárdos küszöböt?
A tervezet 6. §-a a számított vagyonértéket az ott meghatározott igazolt tartozásokkal csökkentené; az így kapott nettó összeg egymilliárd Ft feletti része lenne az adóalap.
Minden vagyonelem külön egymilliárdos keretet kapna?
Nem. A küszöb a tervezet szerint figyelembe vehető nettó vagyonhoz kapcsolódna, nem vagyonelemenként járna.
Tervezet megnyitása